A közelmúltban jelent meg a Kálvin Kiadó gondozásában a Reménytövis című kortárs keresztény versantológia. A kötetet szerkesztő színművésszel, Kisfaludy Zsófiával nemcsak e rendhagyó, érzékenyen aktuális gyűjteményről beszélgettünk, hanem arról is, hogyan terjeszti minden generációt megszólítóan az irodalom és a színház szeretetét önálló estjeivel, rendhagyó irodalomóráival.
– A versek szeretete gyerekkoromtól jelen volt az életemben; gimnazistaként rengeteg költeményt olvastam, és később a színészképzésre is versekkel, monológokkal kellett felvételizni. Kezdettől elsősorban a kortárs költők hangja, stílusa ragadott magával. 2020-ban, a covid-járvány ideje alatt született meg az első önálló estem, amelyben kortárs költőnők verseit fűztem össze népszerű női énekesek és zenekarok dalaival. Ennek címe Női lelkek női tükre. Továbbá sokat foglalkoztam Lackfi János költészetével is, akinek az életművében fontos helyet foglalnak el az istenes versek. Érdekelni kezdett, hogy a többi kortárs költő mit gondol Istenről. Vonatkozó, kifejezetten kortárs verseket felsorakoztató antológiák pedig nem nagyon készültek az elmúlt negyven-ötven évben.
– A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjasaként látott hozzá a Reménytövis verseinek gyűjtéséhez, válogatásához.
– Többször pályáztam az MMA hároméves ösztöndíjára, és harmadszorra ezzel az anyaggal nyertem el. Több dolog mellett egy kortárs keresztény versantológia szerkesztését és kiadását vállaltam. Az elmúlt két évben hatalmas kutató- és gyűjtőmunka zajlott itthon, a számítógép előtt. Akkor még úgy volt, hogy magánkiadásban valósul meg a kötet, de a félkész állapotban lévő kézirattal felkerestem a Kálvin Kiadót, ahol Galsi Árpád igazgató örömmel fogadta a tervet. Hiánypótlónak ítélte a kezdeményezést, és vállalta a leendő antológia megjelentetését. Csodálatos segítőket, munkatársakat adott mellém: Fazakas Gergely Tamás lektort, Bánsági Kinga korrektort, Mikáczó Kamilla grafikust. Mondhatom, hogy így egy igazán szép és igényes könyv öltött testet.
– Mik voltak a válogatás szempontjai, illetve hogyan alakult ki a kötet szerkezete?
– Olyan, 1990 után keletkezett versek érdekeltek, amelyekben a szerzők Istent keresik. Az volt a célom, hogy a kételkedő és a hittel teli lélek által írt költemények is helyet kapjanak a könyvben. Tizennyolc téma köré csoportosítottam az anyagot, hogy aztán ez az egész kirajzoljon egy nagy „Isten-mozaikot”. Szeretném megmutatni, hogy korunk költői mit gondolnak Istenről, Jézusról; hogyan lehet kapcsolatot keresni és találni vele. A verseken keresztül akartam láttatni, hogy milyen az ő szeretete, vagy éppen milyen lelki küzdelmeink vannak; de megjelenik a kötetben Jézus keresztútja és feltámadása is. 1990-től 2022-ig olyan, online böngészhető irodalmi folyóiratok termését néztem át szisztematikusan, mint például az Alföld, az Irodalmi Jelen, a Bárka, a Hitel, a Vigilia, a Credo vagy a Confessio.
A szubjektív tényezők persze kihagyhatatlanok, ugyanakkor próbáltam objektív lenni, igyekeztem egy igazán reprezentatív gyűjteményt létrehozni. Nem témakörökhöz kerestem verseket, hanem a beválogatott műveket csoportosítottam, és ezek alakították ki a kötet tizennyolc fejezetét. (...)
Az interjút Pallós Tamás készítette.
Fotó: Merényi Zita
A teljes beszélgetés a Magyar Kurír Katolikus Hírportál oldalán olvasható.